Számos félreértés él a köztudatban a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum könyvtáráról, adott tájékoztatást Tiboldi Zoltán, a múzeum könyvtárosa. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerint például az Apor-kódex megsemmisült, valójában ma is a könyvtárban van. 1944 szeptemberében a múzeum és a könyvtár legértékesebb részét ládákba csomagolták és vonaton el akarták szállítani, hogy a háborús pusztítástól megmentsék. Azonban a vasúti kocsit telitalálat érte, így a gyűjtemény megsemmisült /székely varrottasok, az éremtár, régi fegyverek, 2050 könyv és 23 ezer levéltári tétel, ezek között voltak Háromszék lustrái, adománylevelek, de ősnyomtatványok is voltak az elégett állományban. Azonban nem minden becsomagolt ládák vittek el, így sok érték megmaradt. A könyvtár jelenleg nehezen áttekinthető, mert nincs szakszerűen csoportosított, katalogizált rendszer. Az állományt évtizedeken át nem lehetett gyarapítani, 1990-től megindult a bővítés, a támogatás a budapesti Országos Széchényi Könyvtár és más intézmények részéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug, 13./
1996. augusztus 13.
Számos félreértés él a köztudatban a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum könyvtáráról, adott tájékoztatást Tiboldi Zoltán, a múzeum könyvtárosa. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerint például az Apor-kódex megsemmisült, valójában ma is a könyvtárban van. 1944 szeptemberében a múzeum és a könyvtár legértékesebb részét ládákba csomagolták és vonaton el akarták szállítani, hogy a háborús pusztítástól megmentsék. Azonban a vasúti kocsit telitalálat érte, így a gyűjtemény megsemmisült /székely varrottasok, az éremtár, régi fegyverek, 2050 könyv és 23 ezer levéltári tétel, ezek között voltak Háromszék lustrái, adománylevelek, de ősnyomtatványok is voltak az elégett állományban. Azonban nem minden becsomagolt ládák vittek el, így sok érték megmaradt. A könyvtár jelenleg nehezen áttekinthető, mert nincs szakszerűen csoportosított, katalogizált rendszer. Az állományt évtizedeken át nem lehetett gyarapítani, 1990-től megindult a bővítés, a támogatás a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár és más intézmények részéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug, 13./
2009. április 27.
Az 1997-ben alapított Pro Urbe-díjat minden esztendőben olyan személyiségeknek ítéli oda Sepsiszentgyörgy önkormányzata, akik sokat tett a városért. Az idei kitüntetések átadását április 26-án megzavarta, hogy a város három magyar polgára mellett egy olyan román nemzetiségű tanár is megkapta a díjat. Posztumusz Pro Urbe-díjat kapott a tavaly elhunyt Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató, továbbá dr. Bogdán Rajcs Zsolt ,,a sepsiszentgyörgyi modern kórházi laboratórium megteremtéséért és a római katolikus egyház keretében kifejtett áldozatos, karitatív munkájáért”, Incze Sándor nyugalmazott református lelkész-esperes ,,a református egyházban kifejtett, sziklára építkező munkájáért”, valamint Tiboldi Zoltán nyugalmazott pedagógus, múzeumkönyvtáros ,,kiemelkedő tanári múltjáért kapta meg a Pro Urbe-díjat. Az önkormányzat négytagú román frakciójának jelöltje, Buda Stela nyugdíjas tanár kitüntetése ellen az Erdélyi Magyar Ifjak és a Hatvannégy Vármegye jelen lévő tagjai tiltakoztak magasba emelt Egy őszinte NEM a sovinizmusra, Egy őszinte NEM a magyargyűlöletre feliratú lapokkal. Gazda Zoltántól, a tanács polgári pártos tagjától megtagadták a témához fűződő felszólalást, amit később megtett Berecki Kinga szintén MPP-s tanácstag, hangsúlyozva, hogy a mai nap közösségünk szégyene, mert az önkormányzat román tagjai nem tudtak olyan személyiséget jelölni, akire felnéznek, a magyarok egy része pedig elfogadta a szóban forgó jelöltet. /Fekete Réka: Botrányos ünnepi ülés (Pro Urbe-díjak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./
